Győrújbarát négy, korábban különálló településből alakult ki. Ezek története kisebb-nagyobb eltérésekkel hasonlónak mondható. Egyaránt osztoztak a Sokorói-dombvidékre jellemző településtörténeti hagyományokban: úgymint a dombok tövében, részint síkabb területen kialakult falui rész, továbbá a hegyi, mindenekelőtt szőlőhegyi rész kialakulásában. A mai Győrújbarátra duplán érvényes ez azért is, mivel a dombság középső, egyben leghosszabb vonulatának mindkét völgyére (a pannonhalmira és a tényőire) egyaránt érvényes kiterjedése van.
A település részei: Kisbarátfalu, Kisbaráthegy, Nagybarátfalu, Nagybaráthegy.

Az 1898. évi IV. törvénycikk alapján megállapított hivatalos nevük Kisbarátfalu, Kisbaráthegy, Nagybarátfalu, Nagybaráthegy. Az 1900-as helységnévtárban Kis-Barátfalu,
Kis-Baráthegy, Nagy-Barátfalu, Nagy-Baráthegy alakban szerepelnek. Korábban „-baráti” alakban voltak használatosak. 1946. január 1-jéig Győr-Moson-Pozsony
vármegye Pusztai (pannonhalmi) járásának része.

1940-ben Kisbarátfalut Kisbarátheggyel, Nagybarátfalut Nagybarátheggyel egyesítették. Előzőt Kisbarát, utóbbit Nagybarát néven. Egyesítésüket a hegyközségek önállóságának megszűnése indokolta. 1946. január 1-jétől Győr-Moson vármegyéhez, 1950. március 16-tól Győr-Sopron megyéhez, ugyanez év június 1-jétől annak Győri járásához került. 1969. július 1-jével Kisbarát és Nagybarát községet Győrújbarát néven egyesítették. A falu 1984. január 1-jétől Győr-Moson-Sopron megyei település, egyben önálló önkormányzatot alakított.