Történelem dióhéjban

Barátival kapcsolatban az oktatásról egy katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyvből szerezhetünk tudomást, 1698-ból. Az 1748-as egyházlátogatási jegyzőkönyv már biztos választ ad arra, hogy Nagybaráton működött katolikus kántortanító, akit Dudary Andrásnak hívtak és csak magyarul beszélt. Kisbaráton a tanítót Sziláh Mihálynak hívták, magyar és szlovák nyelven jól beszélt. A hazai oktatás történetében változást hoztak a felvilágosult Habsburg uralkodók. Mária Terézia 1777-ben a Ratio Eduationis néven adott ki rendeletet, amely kötelezővé tette a 6-12 éves gyermekek részére az iskola elvégzését. Egy 1788-as összeírás szerint a környéken szinte minden faluban működött e szellemben szervezett iskola. Varga Károlyné munkája alapján 1848-49-ben Nagybaráton kétosztályú katolikus elemi iskola működött, ahelybeli plébános volt az igazgatója. A tanítás nyelve magyar volt. Az 1868-as törvény előírta a 6-12 éves diákok mindennapos és a 12-15 éves diákok ismétlőiskolai ktankötelezettségét. Nagybaráton az új katolikus iskolát 1873-ban, Kisbarátfaluban pedig a régi iskola leégése miatt 1880-ban kezdték építeni. Kisbaráthegyen 1890-ben kezdődött meg a római katolikus iskola építése. Nagybarátfaluban a következő iskola 1913-ban készült államsegélyből, majd a község 1929-ben az evangélikus egyházközségnek is biztosított területet az iskolaépítésre. Kisbarátfalu és Kisbaráthegy 1940. évi, majd Nagybarátfalu és a hegy 1941. évi egyesítésekor a mindegyik faluban 6 osztályos elemit iskolában hétre, majd 1942-ben nyolcra emelték.

1945 után az iskolákat államosították és átalakították. 1951-ben a templom melleti iskolát kettőről négy tantermessé bővítették. 1969-ben még öt különálló épületben tanítottak a községben, majd ebben az évben kezdődött el Kisbaráton egy öt tantermes modern iskola felépítése állami támogatással és nagy lakossági összefogással.

Az iskola jónak mondható iskola volt, erről Dr. Fehér János is nyilatkozott a Baráti Hírmondóban. Ő maga is példája annak, hogy híres emberek is kikerültek az iskola padjaiból. Az 1960-as években a baráti végzős diákok 15-20 %-a jutott el egyetemre, főiskolára pedig tíz év átlagában évi 3-4 gyerek.

A "Kóstoló Győrújbarát történelméből" című könyvéből származnak