Header

Győrújbarát Község Önkormányzata

Telefon: +36 96 / 543 - 651
Mobil: +36 / 20 457 8084
E-mail: titkarsag@gyorujbarat.hu
Régi weboldal (archívum)
Logo
Kutak engedélyezésével kapcsolatos tájékoztató

Az utóbbi időben hivatalunkat többen keresték a kutak engedélyezésének kérdésével, ezért az alábbi rövid összefoglaló útmutatást nyújtom a Tisztelt Érdekelteknek.

 

 

A vízügyi ágazat célja a kutak engedélyezett státuszba történő sorolásával az, hogy e

vízilétesítmények regisztrálva legyenek és adatbázisba kerüljenek. Erre a vízkészletekkel

való fenntartható gazdálkodás és a felszín alatti vizek minőségi viszonyainak nyomon

követése miatt van szükség.

 

 

Alkotmánybírósági döntésre figyelemmel a Kormány két intézkedést is tett a kutak engedélyezési eljárásával  kapcsolatosan:

– azért, hogy a 2018. december 31-i határidő letelte senkit ne érintsen hátrányosan, az

Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslat értelmében a kötelező

bírságkiszabás alóli mentességi időszak 2020. december 31-ig meghosszabbodna;

– ezzel egy időben előkészítés alatt áll és 2019-ben várhatóan megvalósul egy olyan

átfogó módosítás, amely illegális kutak engedélyeztetésére speciális eljárást

tartalmaz.

 

 

Mindezen jogszabályi változások tükrében kimondható, hogy az engedélyezési eljárást meg kell indítani az ingatlan tulajdonosnak minden fúrt és ásott kút esetében, mely létesítmények a jogszabály előírásoknak (paraméter szerint) megfelel.

 

 

MILYEN ENGEDÉLYT AD KI A JEGYZŐ?

A kutak a Vgtv. 1. mellékletének 26. pontja szerinti vízilétesítmények. A törvény 28/A. § (1)

bekezdés értelmében a kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és

megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. A jegyző a Vgtv. 4. § (1) bekezdés d) pontja

alapján a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása

körében helyi vízgazdálkodási hatóságként jár el és a kutakra vízjogi engedélyezési

eljárást folytat le.

Ugyanakkor a vonatkozó jogszabályok értelmezése miatt fontos kiemelni, hogy a

vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. r. (a

továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. r. 1. § (1) bekezdése a „vízügyi hatóság” kifejezést a területi vízügyi hatóságokra alkalmazza, amelyek szervezetileg jelenleg a területileg illetékes

megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok alá tartoznak.

A vízjogi engedélyezés az építésügyi hatósági eljárások logikájához hasonlóan általában

kétlépcsős eljárás: létesítési (építési) és üzemeltetési (használatbavételi) engedélyezésből áll.

 

A jogszerűtlenül, engedély nélkül létesült kutakra vízjogi fennmaradási engedély adható,

amennyiben a kút vízvédelmi, vízgazdálkodási, környezetvédelmi, népegészségügyi és

építésügyi érdekeket bizonyítottan nem sért. Kút megszüntetésére (eltömedékelésére)

megszüntetési engedély alapján kerülhet sor.

 

 

 

 

A kútra az ingatlantulajdonosnak az üzemeltetési/fennmaradási engedélyt akkor is meg kell

szereznie, ha úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja (ez alól a kút lefedése sem jelent

kivételt). Amíg a vízilétesítmény létezik (nem kerül szakszerűen eltömedékelésre), addig az

engedélyezési eljárást le kell folytatni.

 

A KÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A vízjogi engedély iránti kérelmet a 41/2017. (XII. 29.)  BM rendelet 2. melléklete szerint kell

benyújtani. (Kérelem nyomtatvány a honlapon megtalálható)

ELJÁRÁSI ILLETÉK

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási

hatósági eljárásért e törvényben megállapított illetéket kell fizetni, ami a 29. § (1)

bekezdés szerint 3000,- forint.

 

 

A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése alapján a vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított vízilétesítmény esetén az építtetőnek

(tulajdonosnak) a vízügyi hatóságtól (jegyzőtől) fennmaradási engedélyt kell kérni.

A (3) bekezdés szerint a fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során a vízjogi létesítési és a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő

alkalmazásával kell eljárni, azzal, hogy a kérelemnek a tényleges megvalósulási állapotot

tartalmazó tervdokumentáció a része. A 15. § (3) bekezdésben meghatározott

tervdokumentáció alatt az adott vízilétesítmény létesítéséhez szükséges dokumentáció

értendő, és tekintettel arra, hogy a települési önkormányzat jegyzőjének illetékességébe

tartozó kutak esetében ez a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. mellékletét jelenti, ennek megfelelően az ott felsorolt adattartalmat tartalmazó dokumentációt kell benyújtani.

Mindezek alapján a hatóság az engedély nélkül vagy attól eltérően megvalósított

vízilétesítmények esetében fennmaradási engedélyt ad, amivel együtt (akár egybefoglaltan, de

utalva rá) kiadja az üzemeltetési engedélyt is. A fennmaradási engedély a vízjogi létesítési

engedélyt pótolja, de életszerűtlen lenne az ügyfeleket terhelni egy újabb, az üzemeltetési

engedély iránti kérelem benyújtására, mikor a fennmaradási engedély minden, az üzemeltetési

engedélyhez szükséges adatot tartalmaz. Azonban a fennmaradási engedély egy egyszeri

aktusra, a vízilétesítmény legalizálására szolgál, és nem pótolja az üzemeltetési engedélyt,

amely határozott időre szól és tartalmazza a vízilétesítmény üzemeltetéséhez szükséges

előírásokat.

 

 

A HÁZI IVÓVÍZIGÉNY KIELÉGÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ KUTAKRA VONATKOZÓ

TOVÁBBI ELŐÍRÁSOK

Amennyiben a kútból kitermelt vizet házi ivóvízigény céljára használják, a kút a 147/2010.

(IV. 29.) Korm. rendelet szerint saját célú ivóvízműnek minősül. Új saját célú ivóvízmű csak ott

létesíthető, ahol a közműves ivóvízhálózat nem áll rendelkezésre. A meglévő ivóvízmű az

üzemeltetési engedély lejártát követően házi vízellátás céljára (nem ivóvíz) engedélyezhető.

Ivóvízcélú hasznosítás esetén a vonatkozó szabályokat be kell tartani. (ld. 15., 16., 16/A.,

16/B. 16/C §-ok). Felhívjuk a figyelmet, hogy mivel a települési önkormányzat jegyzőjének

hatáskörébe az igénybe vett vízkészlet típusa szempontjából kizárólag a szennyeződésnek

fokozottan kitett talaj- és parti szűrésű kutak tartoznak, a létesítés és az üzemeltetés

engedélyezésénél az egészségügyi szempontokra tekintettel fokozott biztonsággal kell eljárni.

Az engedélyezési eljárásokba a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi

hatáskörében eljáró járási hivatalát szakhatóságként be kell vonni.

Az ivóvíz közműhálózatba bekapcsolt házi ivóvízhálózatot saját célú vízellátó létesítménnyel

összekötni tilos. (a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes

rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 79. § (4) bekezdés).

A nem víziközműből származó víz azon mennyiségének mérésére, amelyet a felhasználó

közüzemi szennyvízhálózatba vezet be, telki vízmérőt kell beépítenie, és kérnie kell annak

leszerelést megakadályozó zárral vagy plombával történő ellátását a víziközmű-szolgáltatótól

(58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 63.§ (2) bekezdés).

 

 

A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtására kiadott 32/1964. (XII. 13.)

Korm. rendelet (továbbiakban: Vtv.-vhR.) értelmében 1992. február 15. napjáig az egy

ingatlan határán belüli ásott kút megépítéséhez, átalakításához csak akkor nem

szükséges vízjogi létesítési engedély, ha

  1. a) annak mélysége az első vízadó réteget követő záróréteget nem haladja meg;
  2. b) élővízfolyás, csatorna vagy állóvíz medrétől legalább húsz méter, a környezetükre

szennyező hatású építményektől (pl. istálló, ól), az egyéb kutaktól, épületektől és a

telek határaitól pedig az erre vonatkozó építési előírásokban meghatározott

távolságban van;

  1. c) a víz kiemelése kézi erővel vagy olyan gépi berendezéssel történik, amelynek

teljesítőképessége nem haladja meg a háztartás (háztáji gazdaság) indokolt

vízszükségletének kielégítéséhez szükséges mértéket.

 

A fúrt kutak építésére vonatkozóan már 1960-tól a 34/1960. (V. É. 17) számú OVF

főigazgatói utasítás rendelkezett. Ez az 1960. augusztus 8-án életbe lépő utasítás,

amelynek 4. § (1) bekezdése szerint „az építtető (beruházó) a kút létesítéséhez, vagy

felújításához, amelynek során a vízbeszerzés az eredetileg bekapcsolt vízadó réteg

helyett más vízadó rétegből vagy vízadó szintből történik, vízjogi engedélyt köteles

kérni” azonban a 10 méternél sekélyebb, illetve kézi kiemelésű vagy 1,5 LE alatti

teljesítményű szivattyúval működtetett, kizárólag háztartási célokra használatos kutakra

nem vonatkozott. Ebből fakadóan ezek a házi vízellátó kutak 1960. augusztus 8.

napjától bizonyosan továbbra is engedély nélkül voltak létesíthetők.

  1. február 15. napján hatályba lépő módosítása alapján a Vtv.-vhR. 61. § (1)

bekezdése értelmében a jegyző engedélye szükséges az olyan kút (akár ásott, akár fúrt

kút) létesítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez, amely a létesítő

háztartásának (házi vízszükségletének) napi 1,5 m3 mennyiségig terjedő kielégítését

szolgálja, továbbá, – a parti szűrésű, karszt és rétegvízkészlet igénybevétele vagy

érintése nélkül – kizárólag a talajvíz felhasználását biztosítja.

 

 

 

Összességében, a jegyzői engedélyezés alá tartozó kutakra vonatkozóan megállapítható,

hogy

  1. a) 1992. február 15. napja után létesült minden kútra (ásott és fúrt kútra egyaránt)

vízjogi létesítési engedélyt kellett volna kérni, és ennek következtében most

fennmaradási engedély adható ki.

  1. b) 1992. február 15. napja előtt létesült kutak esetében

 arra az ásott kútra, amely a jogszabályok értelmében (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) jogszerűen létesült engedély nélkül,

üzemeltetési engedélyt kell adni,

arra az ásott kútra, amelyre létesítésének időpontjában (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) engedélyt kellett volna kérni,

fennmaradási engedélyt kell adni,

 minden fúrt kútra üzemeltetési engedélyt kell adni.

 

 

Milyen szakember közreműködése szükséges a jegyző által lefolytatott engedélyezési

eljárásokban?

A jegyző illetőségébe tartozó fúrt kutak esetében bármely vízjogi engedélyezési

eljárásban elegendő a kútfúró szakember (akinek végzettsége megfelel a 101/2007.(XII. 23.)

KvVM rendelet 13. § (2) bekezdésben foglaltaknak) közreműködése, nem szükséges a

Magyar Mérnöki Kamarai tagsággal rendelkező tervező közreműködése. Kút

kivitelezését csak a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13. § (2) bekezdés szerinti szakember

végezheti.

Az utólagos engedélyezés esetében (fennmaradási vagy üzemeltetési engedély) a jelen

állapotot kell vizsgálni, vagyis hogy a kút megfelel-e a hatályos előírásoknak. Ásott kút

esetében nem szükséges a Kútr. 13. §-a szerinti szakember közreműködése, fúrt kút

esetében viszont igen.

Utólagos engedélykérelem esetében értelemszerűen nem történik kivitelezés, az

engedélykérelemhez szükséges dokumentáció összeállítását a Kútr. 13. §-a szerinti

szakember végezheti, aki lehet a 13. § (2) bekezdés szerinti kútfúró, a 13. § (1) bekezdés

szerinti tervező, továbbá a 13. § (3)-(6) bekezdésben megjelölt végzettséggel rendelkező

szakember (geofizikus, geofizikus-mérnök, geológus, geológus-mérnök, hidrogeológus,

hidrogeológus-mérnök, vagy ezekkel egyenértékű végzettség).

 

 

A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, állattartás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez.

Például egy őstermelő által folytatott piaci termelő tevékenységhez tartozó (amely tevékenységért területalapú támogatást is kap a gazdálkodó) vízigény már nem háztartási vízigény.

Ugyanígy gazdasági célú vízigénynek számít egy ingatlanon belül – egy másik példával

szemléltetve – egy kis autómosó üzem üzemeltetéséhez szükséges vízmennyiség akkor is,

ha 500 m3/év küszöb alatt marad a vízfelhasználás.

 

 

 

Kell-e fizetni a kútból kitermelt víz után járulékot, vagy adót?

A Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem kell a vízhasználónak

vízkészletjárulékot fizetnie a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó

vízmennyiség után. Tehát sem járulékot, sem adót nem kell fizetni.

 

Adót fognak kivetni a kutakra? A kitermelt víz után kell-e fizetni?

A jegyző hatáskörébe tartozó kutak legfeljebb évi 500 m3 vizet vesznek ki, ami azonban a

vízkészlet-járulék fizetési küszöböt nem éri el. A Belügyminisztériumnak tervei között

nem szerepel a kutak megadóztatásának terve.

 

Kell-e a kútra vízórát felszerelni?

A házi vízigényt kielégítő kutakból ki vett víz mennyiségét nem szükséges mérni.

 

VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK LISTÁJA

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet

A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények

védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet

A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre

és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet

A vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 438/2015. (XII. 28.)

Korm. rendelet

A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről

szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet

A Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet

A vízjogi engedély iránti kérelmet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció

tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet

A kutak engedélyezésével kapcsolatos bővebb tájékoztatást megtalálják a www.gyorujbarat.hu

Honlapon.

 

Győrújbarát, 2018. november 27.

 

Harmath Hajnalka sk.

jegyző