Győrújbarát, ez a nagyra nőtt, szép község Győr közvetlen szomszédságában
fekszik, ott ahol a Sokorói-dombság – mint Bakony három ujja – rámutat a
Kisalföldre. Nagyszerű természeti adottságai mindig is vonzóvá tették a
térséget úgy a letelepülők, mint a kirándulók számára. A falu határát ősidők óta
érintették a Veszprémbe, Székesfehérvárra, vagy éppen Pápa felé vezető utak, és
mostanra – az M1-es autópálya megépülésével – Baráti már szinte bárhonnét
könnyen elérhetővé vált.

Győrújbarát a fennmaradt dokumentumok szerint
közel nyolcszáz éves település. Ahhoz, hogy egy falu ilyen hosszú időn át
megmaradjon, elengedhetetlen, hogy szeressék az itt lakó emberek, és megtalálják
boldogulásukat. Mindkettőhöz hozzájárultak a táj adottságai az, hogy baráti
határának egy része a Kisalföld sík területeire esett, ahol jók voltak a
szántóföldi növénytermesztés, az állattartás feltételei. A község másik,
dombosabb vidéke kínálta magát a szőlőtermesztésre és az erdők hasznosítására.

A Barát(i)ról szóló első oklevelek azt igazolják, hogy az 1200-as
években már királyi szőlőművesek (vinitorok) lakták ezt a vidéket. A szőlő
azután napjainkig szinte folyamatosan fontos megélhetést jelentett sok itt élő,
ide járó embernek. Olyannyira igaz ez, hogy akadtak történelmi időszakok, mikor
számosan életüket, szabadságukat kockáztatták azért, hogy kicsinyke
ültetvényüket gondozzák, kevéske borukat dugdossák.

A barátiak életét
döntően befolyásolta, befolyásolja a Győr közelsége. A folyók ölelésében lévő
város kiemelt célpontja volt a különféle csatározásoknak. Az ide érkező
ellenséges hadak, vagy éppen a várvédő katonák, zsoldosok szabad prédának
tekintették a közeli falvakat, kirabolták, megsápolták, felégették azokat.
Vagyis a város szomszédsága évszázadokig főként hátrányt jelentett. Ezt
ellensúlyozták némileg a közeli piacok, vásárok kínálta lehetőségek. A szőlők
kipusztulásával, Győr iparosodásával viszont számos baráti talált a
megyeszékhelyen munkalehetőséget, megélhetést, jövőt, olyannyira, hogy sokan be
is költöztek a sorra épülő házgyári lakónegyedekbe. Az 1970-es években ismét
fordult a kocka. Békére, csendre, nyugalomra, aprócska kertre, kikapcsolódásra
vágyó győriek hobbitelkeknek, víkendtelkeknek vásárolták meg potom pénzen a régi
baráti házakat, a parlagon maradt kerteket, és életet vittek az elnéptelenedett
utcákba, majd sokan közülük állandó lakhelyüknek is falunkat választották.

Győrújbarát, melyet a rendszerváltozás körüli időkben már sokan „Győr
Rózsakertje”-ként emlegettek egyre nagyobb vonzerőt jelentett a családi házakat
építők számára, a kapós építési telkek fogytával, új lakóparkok is létesültek.
Ennek tulajdonítható, hogy az évszázadokon át 3000-4000 lakost számláló Barátin
2015-ben már több mit 6500-an éltek. Ezzel Győr-Moson-Sopron megyében
Győrújbarát – számos kisvárost megelőzve – lélekszámát tekintve hatodik helyen
áll és egyben a megye legnagyobb községe.

A beköltözők közt sok volt az
érettségizett, a főiskolát, egyetemet végzett, így jelentősen növekedett a
településen élők szellemi potenciája, ez azonban mindez ideig csak részben
került hasznosításra.

Szerencsére a község növekedését, ha nem is mindig
azonnal, számottevő fejlődés is követte. A falu infrastrukturális ellátottsága
az 1980-as évek végén átlagos: a kövezett főbb utak még az 1940-es években
épültek, a villamosítás az 1950-es években fejeződött be. Régi sérelme volt
Barátinak, hogy a vasútvonalak elkerülték, ezt az autóbusz-közlekedés fejlődése
lassan feledtette, de egy kerékpárútra nagy szükség volna. Az 1980-as évek végén
már volt vezetékes ivóvíz, kiépült a telefonhálózat.

A rendszerváltást
követő években látványosan felgyorsult a falu fejlődése, hamarosan a szervezett
szemétgyűjtés, a gázellátás, a szennyvízelvezetés, a kábeltelevíziózás is
feltételei is megteremtődtek. A község saját, belső útjainak zöme
aszfaltburkolatot kapott, manapság legrosszabb állapotban a Közútkezelő által
fenntartott állami közutak vannak. A faluban tornacsarnok épült, civilház
létesült, kialakult egy új faluközpont: itt kapott helyet a Posta, a
Takarékszövetkezet, a művelődés háza, s benne az önkormányzat hivatala. Már
évtizedekkel ezelőtt elkezdődött az általános iskola központosítása, ennek
épületegyüttese a tanulólétszám növekedésével többször bővült, korszerűsödött,
mostanra 19 osztályban, 425 diák tanul itt jó körülmények között, elismert
színvonalon. Az óvodai ellátás Nagybaráton két csoporttal kezdődött ma mindhárom
falurészben van óvoda 9 csoportban 230 gyermekkel. Régi óhaj megvalósulásaként
egy bölcsőde is épült a faluközpontban, s ez is folyamatosan szépül, fejlődik.

Kielégítő az egészségügyi ellátás: két háziorvos, gyermekorvos, fogorvos,
védőnő tevékenykedik a faluban és helyben van gyógyszertár is. Emellett működnek
a családokat segítő, a gyermekek és az idősek életét figyelő, könnyítő
szolgálatok, közösségek is.

A rendszerváltozást követő időszakban több
mint két tucat civil szervezet, csoport, közösség jött létre a településen.
Közöttük néhánynak a tevékenysége túlnyúlva a község keretein itthon és
külföldön is erősíti Győrújbarát hírnevét. Példaként említhető: a Csobolyó
Néptánc Együttes, a Baráti Dalkör, a tűzoltó egyesület, a Baráti Dal-Szín-Ház, a
nyugdíjasklub, a Győrújbaráti Rotary Klub, a Baráti díszpolgárok társasága.
Megjelentek a településen a különféle faluvédő, hagyományőrző csoportok valamint
a pártok is, utóbbiak főként a választások időszakában igazán aktívak.
Számottevően fejlődött a község sportélete a focitól a kézilabdán át a
kerékpározásig, vagy az íjászatig sokféle szakágnak vannak helyi csoportjai. A
falu művelődésének fontos színhelyei a Timaffy László Művelődési Ház, a
Civilház, a könyvtár, ahol a szervezést, a lebonyolítást felkészült szakemberek
segítik.

A község mezőgazdaságilag művelhető területein jó színvonalú
gazdálkodás történik, és a közel nyolcszáz éves szőlőkultúra is tovább virágzik.
A település kisbaráti falurésze előtt, a községtől elkülönülve ipari park
alakult ki, ahova számos eredményes vállalkozás telepedett le. Kisebb ipari
centrumok a falu más részein is létrejöttek. A helyben bejegyzett vállalkozások
az iparűzési adó fizetésével is hozzájárulnak a község fejlődéséhez. A
kereskedelmi és vendéglátásbeli ellátás színvonalas.

Az önkormányzat
számos külföldi helységgel alakított ki testvér-települési kapcsolatokat,
valamint részt vesz több térségi programban, társaságban. A község helyt ad jó
pár megyei nagyrendezvénynek is.

Győrújbarát mondhatni ősidők óta a
győriek kedvenc kiránduló és kertművelési helyszíne volt. Már az 1300-as években
számos győri kapott itt szőlőtelepítésre engedélyt úgynevezett külsősként
(extraneusként) és ez folyamat az 1800-as évek végéig fennmaradt, majd rövid
szünet után, mint már jeleztem az 1960-as években a hobbitelkesek révén
újrakezdődött.

Évente sok ezer győri és más településbeli érkezik
megtekinteni a baráti dombokat és a főbb látnivalókat. Ezek közül itt csak
röviden említenék néhányat: az 1730-as években épült kisbaráti barokk katolikus
templomot, rokokó faragványokkal, az 1790-es években emelt nagybaráti római
katolikus templomot, melynek Mária oltára a győri Ferences templomból került
ide, és a nagybaráti evangélikus templomot, amely részben 1787-ben épült, és
oltárképét Lóth József festette. De ebben a körben említhető a Madár és a Molnár
család pártfogásában épült harangtorony Kisbaráthegyen, s ugyanott több egyházi
kezelésű épület.

A baráti mondakincs szerint megfordult a község
határában Rákóczi Ferenc fejedelem, valamint Napóleon tábornok is. Előbbinek a
csanaki-baráti határnál lévő Rákóczi emlékoszlop, valamint a faluház mellett
lévő Rákóczi szobor állít emléket. Míg Napóleon feltételezett jelenlétét a
Kiáltó-hegyen (234 m) lévő Francia-kő jelzi, amely mellett egy kilátó torony
épült, s onnét gyönyörködni lehet a környező táj szépségében. Ugyancsak kedvelt
kirándulási célpont 300 méter körüli Lila-hegy. A település határán több jelzett
és illetve helyiek által javasolt turistaút is átvezet, érintve a löszbe vájt
horhosokat, az egyre szépülő és jó nedűket kínáló pincesorokat, erdei
csapásokat, valamint az eldugottabb helyeken lévő gyurgyalag telepeket, szép
kosborokat és más megőrzendő növényeket.

A régi nádas parasztházak mára
jórészt eltűntek, de némi betekintést enged ebbe a világba az Erzsébet utcában
lévő tájházként is jelzett épület. Több kereszt, hősi emlékmű mellett
látnivalóként ajánlható még a Kossuth szobor, a Liszt szobor vagy éppen a hegyi
Barátság park Lévay Henrik szobrával és remélhetően hamarosan ebbe a körbe
tartozik a nagybaráti iskola és környéke is.
Inkább a mai kor hozadéka a sok
győrinek kellemes élményeket szerző győri gyermektábor. Érdekesség, hogy több
időseket ellátó otthon is található a faluban.

A helyi önkormányzat arra törekszik, hogy
Győrújbarát ne csak a megye legnagyobb községe legyen, hanem az itt élők és az
ide látogatók szemében a Kisalföld igazi gyöngyszemévé váljon.

Németh Endre
Győrújbarát díszpolgára